TÜRELEM… MIÉRT OLYAN NEHÉZ A VÁRAKOZÁS?

„Ahogy a kisgyerek próbálja markolni az összes elérhető játékot, de ha még egyet felvesz, már potyog ki a kezéből kettő másik, úgy igyekeznek a felnőttek is mindent birtokolni, mert a kivárás és a kielégülés utáni vágy harcában az utóbbi győz.” (Tari Annamária)

Kapcsolódó kép
Miért akarunk mindent azonnal? Miért nem tudunk várni? Emberi természetünkhöz evolúciósan hozzátartozik, hogy szükségleteink azonnali kielégítésére törekszünk.
Az ősi, civilizáció előtti időkben az azonnali kielégítése a táplálkozási, szexuális szükségleteknek az életben maradásnak, illetve a fajfenntartásnak volt elengedhetetlen feltétele.
Mára azonban a fejlett társadalmakban ezek a mozgatórugók veszítettek fontosságukból, ugyanakkor ez az ösztönös azonnali vágyteljesítés megmaradt az emberek alaptermészetében.
Óvodásokkal végeztek egy kísérletet, melynek során egy sütit helyeztek az asztalra. Azt mondták a kísérletvezetők nekik, ha nem nyúlnak a sütihez, negyed óra múlva visszajönnek, és adnak majd nekik még egyet. Azután pedig magukra hagyták a gyereket 15 percre a szobában. Átlagosan csak kb. minden harmadik gyerek tudta kivárni a negyedórát…
Olyan, mintha állandó versenyfutást élnénk az idővel. A modern társadalom pedig kihasználja természetünk ilyen formájú sebezhetőségét, és ezáltal fogyasztásra ösztönöz. Gondoljunk csak bele…
Gyorséttermek, gyors kiszolgálás, online rendelés, webáruházak, online párkeresés, egyre gyorsabb, modernebb okostelefonok… és még sorolhatnánk. Elfelejtettük, milyen érzés várni. Ha valamire mégsem azonnal kerül sor, idegesek, türelmetlenek leszünk, azonnal feszültség keletkezik bennünk.
A várakozás érzése a feszültséggel kapcsolódik össze.
Mindent azonnal, készen akarunk, erőfeszítés, várakozás nélkül. Ki akarunk használni minden percet, természetesen úgy, hogy ne fecséreljük a drága időt várakozásra.

Képtalálat a következőre: „várakozás”
Sajnos ez a hozzáállás a párkapcsolatokra is rányomja a bélyegét. Mindent azonnal, készen akarunk; ha a másik nem felel meg az elvárásainknak, úgy gondoljuk, fölösleges az időt pazarolni, sokkal egyszerűbb valaki mást találni. Ezáltal ha valami nehézség adódik, sokan nem megoldási lehetőségeken, hanem új kapcsolaton gondolkodnak…
Azonban megéri mindez? Valójában tudjuk, hogy ezek az instant kapcsolatok csupán felszíni és időszakos boldogságot adnak. A tartós boldogsághoz erőfeszítésre is szükség van, és persze sok-sok türelemre. De nekünk kell dönteni: most azonnal egy biztos süti, vagy kicsit később, saját türelmetlenségünket legyőzve, megvárjuk a nagyobb jutalmat, jelen esetben a tartós, boldog párkapcsolatot?
Ezzel a kis elgondolkodtató történettel zárom soraimat:
“Valaki egyszer észrevett egy pillangót, amint éppen a bábjából próbált kimászni. Az illető a folyamatot túl lassúnak találta, ezért gyengéden lehelni kezdte a lepkét. A meleg fuvallat fel is gyorsította a folyamatot. De ami kibújt a bábból, az nem lepke lett, hanem egy szétroncsolt szárnyú lény.”
– A növekedési folyamatot (…) nem lehet felgyorsítani. Csak azt érjük el, hogy tönkretesszük.
Anthony de Mello

Tusori Eszter pszichológus

www.womenic.hu

Ajánlott cikkek

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás