Ki vagy te?

Ki ez az üvöltő, vörös fejű kis Buddha a levegőt kapkodó ráncos kezecskéivel? Ki ez a vénnek tűnő, ázott kis fejecske?

 




Képtalálat a következőre: „nouveau-né et mère”

 

Kit tartok a karomban?

Ki vagy te, akivel össze lesz kötve az életem?

Ki ő?

Honnan jött? 




Nincs még egy emberi lény a világon, akivel sorsom ennyire össze lesz kötve. Mellettem tanul állni, járni, beszélni, iskolába menni, kamaszodni, felnőni. Idős ember lesz, és még mindig ő lesz az én fiam vagy lányom. Megvénül, őszül, elveszti a fogait – mégis én leszek az anyja. Még a halálom után sem úgy fog emlékezni rám, mint egy másik embertársára, barátjára, szerelmére, mert lelkében én maradok az anyukája, “szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében”.

Képtalálat a következőre: „nouveau-né et mère”

“Ki vagy te?” – kérdi a nő.

Ez a kérdés végigkíséri az életét.

És nem kap rá feleletet.

Müller Péter: Aranyfonál

Ajánlott cikkek

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás