HA MEGŐRIZNÉD A PÁRKAPCSOLATOT, ÉRTSD MEG A “SZERETETNYELVÉT”!

Ahol nincs szeretet, ott csak csendek vannak. Nincsenek egymásnak feszülő testek, nincsenek csókok, nincs érintés, ott dadogva, vagy egyáltalán nem beszélik a „szeretetnyelveket”. Ott még ketten vannak, de mindketten szeretetlenek, egyikük képtelen adni, a másik pedig már annyit kuncsorgott, tartotta a markát némi dicséretért, megerősítő szóért, „szeretetmorzsalékért”, hogy elfáradt benne. Akit nem szeretnek, az nem tud fejlődni. Az megreked, stagnál, és éveket pazarol el. Akit nem szeretnek, az elveszti életkedvét, és ellenségessé válik, a szeretetlenség zsémbes, gonosz, rosszmájú embert formál bárkiből. Akit viszont úgy szeretnek, és annyira, amennyire igazából szüksége van, az életörömöt, és sikereket talál élete más területein is, és boldogabbá válik számára a világ.

 

Azt adom, amire szüksége van? Rá tudok-e hangolódni? Megértem az „érzelmi anyanyelvét”?

Nők vagyunk, emocionális teremtmények. Döntéseink meghozatalában sok esetben a szív diadalmaskodik az ész fölött, és lételemünk a kommunikáció. A nő által beszélt szeretet- és kapcsolatközpontú gondolkodás és nyelv azonban nem a férfi gondolkodásmódja és nyelve.  A kimondott szó nem minden esetben a szeretet kifejezésének eszköze. Ha a nők szavak útján, beszélgetéssel szeretnének egy kapcsolatot szorosabbra fűzni a férfiakkal, az nagyon gyakran nem működik. Sok férfi számára többet jelent, ha a nő nem akarja azonnal rázúdítani mindazt, ami aznap történt, és viszonzásképpen nem akarja azonnal hallani, kielemezni, és véleményezni, hogyan telt a férfi napja. Számára pontosan elég, ha érzi a nő szeretetteljes jelenlétét. Mi, nők ezt furcsa módon nem értjük, de egy férfinak az egymás közelében tartózkodás ugyanolyan érzelmileg komfortos erővel bír, mint a nőnek a mély, analizáló beszélgetés.

Mi is az ő „érzelmi anyanyelve”? Amit gyerekkorában megtanult, ahogyan szeretni tanították, ahogyan tudat alatt az érzelmekre kondicionálták

 

 

A szeretetnyelv egy gyermekkorban önkéntelenül beépített kommunikációs csatorna, így értelmezzük a világot, így közvetítjük ragaszkodásunkat. Az öt szeretetnyelv közül valamelyiket kiválóan beszéljük, és szórva adjuk a szeretet bőségét általa. És van, amelyiket csak törjük, dadogjuk, vagy inkább meg sem „szólalunk” azon a nyelven, hanyagoljuk, befagyasztjuk azt a szeretetkommunikációs csatornát. Beszéljünk szeretetünket becéző, elismerő, dicsérő, szárnyakat adó szavakon keresztül, néhány megerősítő mondat újra széppé varázsol, mert minél pozitívabban látjuk önmagunkat, annál boldogabbak és derűlátóbbak vagyunk a kapcsolatunkat illetően is. Az elismerő szavak a szeretet, szerelem, pozitív érzések nyílt megfogalmazását jelentik.

Apró ajándékokkal kedveskedünk, mert magunkból, szívből adni egyszerű folyamat, nem ünnepség, vagy alkalom része. Nem igényel különös felkészülést, nem nehezedik ránk elvégzendő feladatként, óriás felelősségként. Minden kapcsolatban fontos az együtt töltött minőségi idő. A minőségi idő lényege az együttlét, és az egymásra fordított osztatlan, szeretetteljes figyelem. Ezt elraktározzuk, kellemes, bizsergető élményként előhívjuk, és a folytonos gyakorlásra törekszünk, újra át akarjuk élni. Egymásra figyelő, teljes szívvel egymás felé forduló időt adunk önmagunkból, elutazunk, csapatépítünk, bolondozunk, valamilyen közös örömet hozó tevékenység során mentálisan kapcsolódunk, és lelkileg, így fűzzük még szorosabbá a kapcsolatunk szálait. A környezetváltozás az egyhangúság első számú ellenszere, hosszabb ideje együtt élő pároknak kötelező elutazni, időnként máshol álomra hajtani fejüket, de előtte mindenféle izgalmas dolgot kipróbálni együtt.

 

A legtöbb férfi nehezen fogalmazza meg az érzelmeit, és a vallomás bátortalanul születik meg

Egy férfi leginkább tettekkel mutatja ki, hogy szeret. Ha ő meghozta az elköteleződés döntését, akkor a nőért, akit társául választott, szó szerint bármit megtenne. Ott van, jelen van, figyel, megjegyez, gondoskodik, véd, betakar, átölel. Sokszor mondjuk: tudom, hogy szeret, de nem érzem. Szeret-e igazán, ha nem nyilatkoztatja ki? Kimutatja, kinyilatkoztatja, minőségi idővel, ajándékokkal, elismerő szavakkal, szívességek megtételével, de nem testi érintéssel. Nem képes kiteljesedni az, akinek az életéből hiányzik a szeretetnek ez az ösztönös, és alapvető gyakorlati kifejezésmódja. Egy szeretetkapcsolatban soha nem felejtődhet el az ölelés, a csók, a simogatás fontossága. Az érintés mindig azt jelenti, közünk van egymáshoz.

Amikor a társam a viselkedésemet kifogásolja és bírálja, valójában a legjobb kulcsot adja az ő szeretetnyelvének felismeréséhez

Bírálatai, kívánalmai, elégedetlenségei gyakran szoros összefüggésben vannak az ő érzelmi szükségleteivel, kiüresedett szeretettankjával. Mikor panaszkodik, zúgolódik, és háborog akkor valójában a szeretet iránti igényét próbálja közvetíteni felém. Nem elég a sajátomat ismerni, ha eredményesen akarom közölni az érzéseimet, meg kell tanulnom azt a szeretetnyelvet, melyet a társam megért.

A szeretetben tisztelet is van. Tudsz-e szeretni olyan embert, akit nem tisztelsz?

Azt gondolom, szeretetünk kifejezéseként mindannyiunknak meg kellene tanulni a tisztelet nyelvét. Minél inkább hajlandóak vagyunk használni, annál pozitívabb változások történhetnek kapcsolatainkban. Aki tisztel, elismeri az erősségeidből fakadó erényeket, és elnéző a gyengeségeiddel. Nem figuráz ki, nem tesz nevetségessé. Nem hánytorgat fel régmúlt sérelmeket, utadat észrevétlenül segíti, pozitív megerősítése, dicsérő szavai ösztönöznek, új erőt adnak. Egy figyelmes partner tudja, mikor, mit mondjon, vagy maradjon csöndben. Nem játszmázik, világosan, érthetően kommunikál, de ez soha nem durva, bántó, vagy sértő. Képes a dolgokat a másik szemszögéből megvizsgálni, és ily módon döntést hozni.

 

Nehezen fejezzük ki érzelmeinket. Pedig az érzelmek feltárása nem egyenlő azzal, hogy valaki lábai elé fekszel, védtelenül, fegyvertelenül, és hagyod, hogy diadalittasan a mellkasodra tegye a lábát. Kimutatni és kifejezni a szeretetet nem egyenlő azzal, hogy valakinek átnyújtod a győzelem poharát. A szeretetben nincsenek szóképek, amiket egymás után felmutatsz, és vagy megértik, vagy nem. Nincsenek győztesek sem és vesztesek, nincsenek leterítők, nincsenek behódolók, és főleg nincsenek gondolatolvasók. Ne félj! A szeretet kimutatása, érzéseid kinyilatkoztatása nem csinál nyílt céltáblát a szívedből.

Király Eszter újságíró

http://ferfiakklubja.hu

 

Ajánlott cikkek

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás