Categories EzotériaPárkapcsolat

FALAKON ÉS AJTÓKON TÚL….

 

Elengedtem a tested, amikor azt hittem, utoljára látlak…

Elengedtem a lelked, amikor a Csendet szomjaztad…

Elengedtem a vágyat, hogy meg akarjalak menteni…

Elengedtem a kérdéseimet, hogy meg akarjalak érteni…




Képtalálat a következőre: „gratuit”

Elengedtem a válaszaimat, és a Szavak szárnyalni kezdtek bennem…

Elengedtem az ellenállásaimat az érzéseimmel szemben…

Elengedtem a félelmeimet, hogy soha nem látlak többé újra…

Elengedtem a fájdalmaimat, melyeket életek óta hordoztam magammal…

Elengedtem a fogadalmaimat, melyek béklyót kötöttek a lehetőségeinkre…

Elengedtem a feltételeimet, hogy minek és hogyan kellene történnie…

Elengedtem az elvárásaimat, ami korlátozta a szabadságodat…

Elengedtem a függőséget, és így felszabadítottam magamat…




Elengedtem a türelmetlenséget, mely az idő rabságában tartott…

Elengedtem az irányítást, hogy kontroll alatt tartsam a pillanatot…

Elengedtem az akarást, a jövő reményeinek valóra váltására…

Elengedtem a kétségeimet, hogy kevés vagy sok vagyok Számodra…

Elengedtem mindent, ami már nem szolgált…

És amikor elengedtem mindezeket…

Megérkeztem…

A saját életembe…

És megérkeztem…

Hozzád…

Ott álltam előtted…

Csupasz lelkem sebezhetőségében…

Őszintén…

Tisztán…

Szabadon…

Szeretetben…

Mert amikor elengedtelek…

Beengedtelek…

Oda…

Ahol eddig is voltál…

Ahol mindig is vártál…

A falakon és ajtókon túl…

És én beengedtelek…

A szívembe…

A lelkembe…

Az életembe…

De most már tényleg…

Igazán…

2016.06.06.

Szerző: dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Kapcsolódó kép




Új írásaimat megtalálhatod itt: www.horompoandrea.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük